Alexander-Technika  -  AT studio | Tanulmányok | Hátfájás

A krónikus és visszatérő hátfájás esetén alkalmazott Alexander-módszer szerint tartott órák, gyakorlatok és masszázstechnika (ATEAM) randomizált kontrollált vizsgálata

Paul Little A1

az elsődleges ellátás kutatásának professzora

Jane Barnett A1 

vizsgálati nővér

George Lewith A1

lektor

Kathleen Ballard A5

az Alexander-módszer oktatója

Fran Webley A1

általános vizsgálati koordinátor és a
southamptoni vizsgálóhely menedzsere

Frances Oxford A5

az Alexander-módszer oktatója

Maggie Evans A4

a bristoli vizsgálóhely vizsgálati menedzsere

Peter Smith A3

statisztikaprofesszor

Angela Beattie A4

a bristoli vizsgálóhely vizsgálati menedzsere

Lucy Yardley A2 

az egészségpszichológia professzora

Karen Middleton A1

vizsgálati adatmenedzser

Sandra Hollinghurst A4

egészséggazdász

Debbie Sharp A4 

az elsődleges ellátás professzora

 


A1 - Primary Care group, Community Clinical Sciences Division, Southampton University,

       Aldermoor Health Centre, Southampton SO16 5ST

A2 - School of Psychology, University of Southampton

A3 - Department of Social Statistics, University of Southampton

A4 - Division of Primary Care, Department of Community Based Medicine, Faculty of Medicine and

       Dentistry, University of Bristol

A5 - Society of Teachers of the Alexander Technique



Kapcsolat: P. Little psl3@soton.ac.uk                                               Elfogadva: 2008. május 26.

 

Absztrakt 


Célkitűzés: A krónikus vagy visszatérő hátfájással szenvedő betegeknek az Alexander-módszer alapján tartott órák, masszázsterápia, valamint a tornagyakorlatokra vonatkozó orvosi tanácsadás (gyakorlatok előírása) és a nővér által oktatott viselkedési tanácsadás hatékonyságának meghatározása.

Tervezés: Faktoriális randomizált vizsgálat.

Elrendezés: 64 körzeti orvosi rendelő Angliában.

Résztvevők: 579 beteg krónikus vagy visszatérő deréktáji fájdalommal; 144-et közülük alapellátásra randomizáltak, 147-et masszázsra, 144-et az Alexander-módszer alapján tartott 6 órára, 144-et pedig az Alexander-módszer alapján tartott 24 órára. A csoportok felének minden csoportban szintén randomizáció alapján előírt tornagyakorlatokat is kellett végeznie.

Beavatkozások: alapellátás (kontroll), 6 alkalmas masszázs, 6 vagy 24 Alexander-módszer alapján tartott óra, valamint orvos által előírt tornagyakorlatok a nővér által oktatott viselkedési tanácsadással egybekötve.

Legfőbb kimeneti változók: Roland Morris rokkantsági pontérték (a fájdalom miatt korlátozott tevékenységek száma) és a fájdalomban töltött napok száma.  

Eredmények: Az Alexander-módszer szerinti gyakorlatok és órák hatásosak maradtak (a masszázs nem) egy év elteltével is a 8.1-es kontroll Roland rokkantási pontértékkel összehasonlítva: masszázs -0.58 (95% konfidencia intervallum -1.94 – 0.77), hat óra -1.40 (-2.77 – -0.03), 24 óra -3.4 (-4.76; -2.03), és tornagyakorlatok -1.29 (-2.25 – -0.34). A hat AT óra után végzett tornagyakorlatok hatása az önmagában alkalmazott 24 AT óra hatásának 72%-át éri el (Roland rokkantsági pontérték -2.98 és -4.14, sorrendben). Az elmúlt négy hétben a hátfájós napok száma alacsonyabb volt az órák után (a kontroll medián 21 naphoz képest: 24 AT óra -18, hat AT óra -10, masszázs -7) és az életminőség szignifikánsan javult. Szignifikáns sérülést nem jelentettek.

Következtetések: Az Alexander-módszer szerinti és regisztrált oktatók által tartott magánóráknak hosszú távú előnyei vannak a krónikus hátfájással küzdő betegek számára. A hat AT-óra után előírt tornagyakorlatok majdnem ugyanolyan hatásosak, mint 24 AT-óra.

Vizsgálat regisztrálása Nemzeti kutatási regiszter N0028108728 [nrr.nhs.uk].

 

 A teljes tanulmány eredetiben (angolul) a BMJ oldalán olvasható.