Alexander-Technika  -  AT studio | Tanulmányok | Hát- és derékfájdalom
KönyvekCikkekLinkekTanulmányokHát- és derékfájdalomHátfájás
Keresési segítség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A krónikus és visszatérő hátfájás esetén alkalmazott Alexander módszer szerint tartott órák, gyakorlatok és masszázstechnika (ATEAM) randomizált kontrollált vizsgálata

Fájdalomcsillapítás tanulás útján

 

Egy nagyszabású klinikai vizsgálat kimutatja, hogy az Alexander-módszer szerint tartott órák hosszú távon előnyösek a deréktáji fájdalommal küzdőknek

Az Alexander-módszer elsajátítása segít a hátfájósoknak
Egy multicentrikus klinikai vizsgálat - melyet a Medical Research Council és a NHS (Research and Development Fund) támogat - kimutatta, hogy az Alexander-módszer szerint tartott órák hosszú távú előnyökkel szolgálnak a krónikus hátfájásban szenvedőknek.

Az Alexander-technika (AT) olyan tanult, egy életen át végezhető önsegítő módszer, amely segíthet a krónikus vagy visszatérő nem specifikus deréktáji fájdalomtól szenvedő betegeknek csökkenteni a fájdalomban töltött napok számát, és leküzdeni az ezzel összefüggő cselekvési korlátozottságot. A tapasztalatok alapján segít továbbá a betegeknek a kiújuló fájdalom megelőzésében is.

Az Alexander-technikát oktató magánórákon megtanítják a résztvevőt arra, hogy miként ismerheti fel, értheti meg és kerülheti el a rossz testtartásból fakadó és helytelen mozgási szokásokból eredő fájdalomkeltő viselkedést, amely befolyásolja a testtartást és mozgást kontrolláló rendszerek működését. Az Alexander-módszer elsajátításának és alkalmazásának hatására javul a testtartás tónusa, a koordináció, a funkcionalitás, a mobilitás és az egyensúlyérzékelés, valamint jelentősen csökken a nem specifikus deréktáji fájdalom.

A hátfájás ára

A hátfájás minden évben az Egyesült Királyság felnőtt népességének 49%-át érinti, befolyásolja az általános jó közérzetet és az életminőséget, mindeközben pedig évente 5 milliárd fontos kiadást jelent a társadalombiztosításnak, az üzleti életnek és a gazdaságnak. A hátfájás az elsődleges ellátás egyik leggyakrabban kezelt betegsége és a munkaképtelenség egyik leggyakoribb oka.

A klinikai vizsgálat adatai röviden

64 körzetből összesen 579 krónikus/visszatérő nem specifikus deréktáji hátfájós beteget toboroztak, akiket random módon négy csoportba soroltak: a) a körzeti orvosi alapellátásban részesülő kontrollcsoport, b) hat (6) klasszikus masszázskezelést kapó beteg, c) hat (6) Alexander-módszer szerinti órán, illetve d) huszonnégy (24) Alexander-módszer szerinti órán résztvevő beteg. Minden csoport felének a körzeti orvos aerob tornagyakorlatokat írt elő a praxis nővérétől kapott viselkedési tanácsadással egybekötve.

Az Alexander-módszer szerint oktatott csoportokban minden résztvevőt tapasztalt STAT tanár oktatott kézrátételt alkalmazva szóbeli magyarázatokkal és tanácsokkal, hogy ily módon alakítsa ki a résztvevők tudatosságát testhelyzetük támogatásával és mozgási mintázatukkal kapcsolatban.

Két fő kimeneteli mérőszámot alkalmaztak, melyek közül is a fontosabb a Rolan-Morris skála, a hátfájás esetén „szakmai standardként” számon tartott kimeneteli mérőszám. Ez a skála 28 megállapítást tartalmaz arra nézve, hogy a hátfájás milyen módokon befolyásolja a beteg életét. Rákérdez arra, hogy mire nem képesek az emberek olyan mindennapi feladatoktól kezdve, hogy milyen messzire tud az illető hátfájás nélkül elgyalogolni, vagy hogy az alvását, étvágyát befolyásolja-e a hátfájás, illetve, hogy nehezére esik-e felállni egy karosszékből. A pontértéket azon megállapítások száma adja, amelyekkel a beteg egyetért. Minél alacsonyabb a pontérték, annál jobb állapotban van a beteg.
A második fő kimeneti mérőszámhoz a betegeknek fel kell jegyezniük, hogy hány hátfájós napjuk volt az elmúlt négy hétben.
Egyéb kimenő mérőszámokat is alkalmaztak.

Eredmények

Az Alexander-módszer szerint megtartott magánórák szignifikáns és jelentős előnyére válnak a deréktájon hátfájós betegeknek.

A vizsgálati eredmények egyértelműen kimutatják, hogy az Alexander-módszer szerint adott magánórák hosszú távú előnyökkel jártak: csökkent a fájdalomban töltött napok száma, valamint szignifikáns funkcionális és életminőségbeni javulás következett be.

A vizsgált megközelítések közül az Alexander-módszer szerint tartott órák bizonyultak a leghasznosabbnak. A vizsgálat feltárta, hogy huszonnégy Alexander-módszer szerint tartott óra után a derékfájás miatt limitált tevékenységek átlagos száma 42%-kal csökkent, és a fájdalomban töltött napok száma havi 21-ről 3-ra esett egy évvel a vizsgálat indítása után.

A masszásnak a tevékenységekre gyakorolt hatása egy év elteltével már nem volt szignifikáns, de az Alexander-módszer szerint tartott órák hatása megmaradt. A vizsgálat szerzői ebből arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűtlen, hogy a figyelem és az érintés placebo hatásai lennének az Alexander-módszer szerint vett órák hosszú távú előnyei. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a módszer aktív megtanulásából erednek.

Jelentős eredmény, hogy ha hat Alexander-módszer szerint vett órát a körzeti orvos által előírt tornagyakorlatokkal való gyakorlás követte, akkor ez kb. 70%-ban volt hatásos az önmagában alkalmazott huszonnégy Alexander-módszer szerint vett óra hatásához képest.

A vizsgálat során az AT órákra sorolt 288 résztvevő egyike sem jegyzett fel nemkívánatos hatást; a résztvevők összesen 2400 AT órát vettek.


„Ha nem lenne az Alexander-módszer,
most nem élnék független életet,
mert a hátam miatt ez nem lenne lehetséges.”

 

az Alexander-módszer női tanulója
nyugdíjas, 63 éves (2006-os STAT diákfelmérés)

Alexander-órák


Az óra során a tanár először megpróbál rájönni, hogy a tanítvány tesz-e olyasmit, ami a problémáját okozza, majd megtanítja, hogyan szokhat le erről. Ezt azáltal éri el, hogy a résztvevőnek megtanítja az Alexander-módszert és használatát a probléma leküzdése érdekében.

Az oktató gyengéd kézrátételt alkalmaz szóbeli magyarázattal, hogy így segítsen a résztvevőnek a helyes fejtartás kialakításában és a gerinc meghosszabbításában oly módon, hogy az könnyítse a normál testhelyzet tónusát, a koordinációt, valamint enyhítse a hátfájást. Ezzel egyidejűleg azonosítják a hátizom tónusát és a koordinációt károsan befolyásoló rossz tartási szokásokat, amelyek a gerinc rövidülésével járnak. Ezekre tapintatosan felhívják a résztvevő figyelmét. Gyakori segítséget és konstruktív visszajelzést adnak a résztvevőnek, hogy valamely nemkívánatos önkárosító szokás ne rögzüljön, és hogy hátizmaikat jobban használják.

Az órákat a résztvevő szükségleteihez és képességeihez szabják, és a napi tevékenységekhez kötik. Erre tekintettel odafigyelnek a fejtartásra és a gerinc megnyújtására, miközben a résztvevő feláll ülésből, sétál, meghajol és felemelkedik. Az óra egy részét úgy tartják meg, hogy a tanítvány hanyatt fekszik egy asztalon, miközben fejét alátámasztják, a térde behajlítva, lábfejei pedig az asztalon helyezkednek el.

Elmagyarázzák az Alexander-módszer alapelveit, és összefüggéseket keresnek a résztvevő állapotával. A cél az, hogy a résztvevő megfelelő képességekre tegyen szert, és megértse a technikát, hogy a továbbiakban önállóan is tudja alkalmazni, és ez által csökkentse a hátfájós epizódokat, vagy akár el is kerülje őket. Alkalmanként frissítő órák javasolhatók.

A nem specifikus deréktáji hátfájás kialakulásának egyik tényezője a rendellenes izomtónus a gerinc menti és egyéb hosszanti, ill. harántizmok ártalmas, nem koordinált feszülésével, mely a gerinc rövidüléséhez, továbbá a csigolyák és porckorongok kompressziójához vezet. Ilyen problémák esetén segítenek nagy valószínűséggel az Alexander-órák a túlfeszített izmokban uralkodó tenzió vagy görcs csökkentésével, miközben elősegítik a gerinc nyújtását, valamint a porckorongokra és más struktúrákra kifejtett rendellenes nyomás enyhítését.

Összefoglalva, a résztvevőknek segítenek abban, hogy felismerjék és elkerüljék azokat az önkárosító szokásaikat, melyek a hátfájást okozzák vagy súlyosbítják. A megfelelő állás, ülés és mozgás kialakítása előtt a résztvevőknek néhány AT órára szükségük van ahhoz, hogy megtanulják megakadályozni ezeket a tanult, „automatikus” reakciókat, melyek befolyásolják a normál tónust és koordinációt.

Tartós előny érdekében körülbelül huszonöt egyéni óra javasolt, melyek 30-40 percesek. A résztvevőket általában megkérik, hogy vegyék le cipőiket, de egyébként saját ruhájukban, felöltözve zajlik a foglalkozás.

 

Az Alexander-óra hatása


Az órák alatt az emberek úgy találják, hogy kevesebb erőfeszítéssel is kisebb megerőltetés árán tudnak ülni, állni, és mozogni; kevesebb fájdalmat tapasztalnak. Utána pedig gyakran magasabbnak, szabadabbnak érzik magukat és biztosabbnak az egyensúlyukat. Az AT órák hatása fennmarad, ha a tanultakat az emberek továbbra is gyakorolják.

„Több éve már, hogy évente többször is ki kellett vennem két-három napot a munkából, amikor annyira megerőltettem a nyak/vállizmaimat, hogy munkaképtelenné váltam. Az Alexander-módszerrel tartott órák megkezdése óta alig tapasztalok ilyen problémát".


az Alexander-módszer férfi tanulója
köztisztviselő (STAT tanulói felmérés, 2006)


Képesített regisztrált oktatók
A STAT képesített oktatók mindegyike hároméves engedélyezett oktatóképző tanfolyamot végez el. Hivatalos felelősségbiztosításuk, van és szakmai magatartási kódexhez tartják magukat. A STAT nyilvántartja a regisztrált oktatókat, akik jogosultak arra, hogy nevük után használják az MSTAT rövidítést.

Kapcsolatfelvételi lehetőség további információkért

Kérdések az ATEAM klinikai vizsgálattal kapcsolatban:
Kapcsolattartó: Paul Little professzor, Primary Medical Care Group, Community Clinical Sciences Division, University of Southampton, Aldermoor Centre, Aldermoor Close, SO16 5ST. Tel: 02380 240162 email: p.little@soton.ac.uk


További információért keresse: Ilia Daoussi, STAT, Linton House, 39-51 Highgate road, NW5 1RS. Tel: 0207 482 5135
email: ilia@stat.org.uk