Alexander-Technika  -  AT studio | Alexander-technika és különböző területek | Éneklés és AT

 

 

Éneklés és az Alexander-technika

 

Az Alexander-technika több mint száz éve az énekesek eszköze szakmájuk megalapozására és/vagy képességük tökéletesítésére. F.M.A. a módszer kidolgozója éppen azért lett népszerű a színészi és énekes világban, mert technikája révén nem csak saját légzési és hangképzési problémáját szűntette meg, de mindazokon segíteni tudott, akik fejlődni kívántak előadói és énekes pályájukon. Még a lámpalázzal küzdő előadó művészek is hozzá fordultak segítségért.

Az énekeseknek többnyire kifinomult érzékük van a kommunikációhoz, és azt automatikusan használják is. Többek között ez motiválja őket. Ahogy Rodd-Marling mondta az éneklés megfogalmazásakor, az éneklés és légzés mechanizmusát az a vágy tartja mozgásban, melyet önmagunk kifejezésre juttatása mozgat. Ám az önkifejezés fokozására az élet más területein is hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent beleadva, izmainkat megfeszítve, erővel hozzuk ki magunkból a legtöbbet. Ez nem minden helyzetben előnyös, mivel ilyenkor a legtöbb izomcsoportot egységesen feszítjük meg, nem természetes tónusában megőrizve azokat az izmokat, melyeknek az adott szituációban bizonyos nyitásokat kellene, hogy lehetővé tegyenek.

Az előadás alatt lehetetlen tudatosan kontrolálni minden egyes részét az éneklés mechanizmusának, melyeknek egy időben összehangolva és kiválóan koordinálva kell, hogy működjenek. Gyakorlás közben, a tudatos kontrol bármennyire is akarja irányítani a könnyed, kiegyensúlyozott éneklés fenntartását és a test irányait, hogy az megengedje a hangnak, hogy magától előbukkanjon, figyelmünk sajnos nem tudjuk annyi felé megosztani, amennyi részből a rendszer felépül.

 

felszabadult éneklés Alexander-módszerrel

 

A jó alexanderi irányok fenntartása messze a legjobb módszer annak biztosítására, hogy a szárnyaló énekléshez szükséges állapotot elérjük és fenntartsuk. A nyak szabadsága, és minden apró részletének feszültségmentessége elengedhetetlen az énekléshez.

Figyelembe véve a tényt, hogy szervezetünk egységes rendszerként működik, nem szabad megfeledkeznünk a többi testrészünkről sem, melyek működése hatással van a másikra. Az Alexander-technika tanára megtanítja, többek között azt is, hogy hogyan használjuk ki gerincünk teljes hosszát (a szokásos összegörnyedés helyett), hogyan nyissuk mellkasunkat (A nyitás szót gyakran használjuk az Alexander-technikában. Szavakkal nehéz pontosan meghatározni, de aki egyszer megtapasztalta, az később mindig tudni fogja miről van szó.), hogyan szabaduljunk meg a felesleges feszültségtől, és a mozdulatokat vezetve segít megérezni, hogy testünk hogyan működik optimálisan, rendszerként.

 

dallamok, Alexander módszer, foglalkozások 


Visszatérve a kifejezésre juttatás vágyára, mely nélkül, hangképző szervünk nem tud együtt működni az egésszel, mint rendszerrel, mert akkor tudatosan kellene minden részletet egy időben irányítani. Ha valaki ekkor énekelni akar, figyelme főként torkára koncentrálódik és úgymond „csinálja” az éneklést. Azt a gondolatot használva, hogy énekléskor az egész szervezet a kifelé kommunikálás vágyától működik, segíti az énekest, hogy elkerülje az erőltetett (csinált) éneklést. Ám ehhez, még mindig szükséges a harmonikus és kiegyensúlyozott testhasználat. Tény, hogy akit a vágy és érzelmek motiválnak, annak nem csak „szája”, de egész teste énekel. Aki pedig ehhez még használni is tudja nem csak ajkát, de egész testét, abból az emberből tovaszállnak a dallamok.


Mi az a hangképző szerv, mellyel a zenei világban csodát lehet művelni? Kissé elvont megfogalmazásban, ez az a részünk, mely fejünk tetejétől a talpunkig átjár bennünket, és amihez hozzátartozik a tüdőnk és a gége is. Mindezek több apró részből állnak, és mindnek ébernek és aktívnak kell lennie, mielőtt az „egész” működni kezdene.

 

gége, torok

 

Nézzük meg, hogyan énekel Gabriel Rios az Alexander-módszer gyakorlása közben!